A Szentlélek kiáradásának ünnepe: pünkösdi búcsúk a megyében

Pünkösd vasárnapján a szatmárnémeti, a nagykárolyi és az atyai Szentlélek templomok ünneplik búcsújukat.

Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt Szűz Máriára, valamint az apostolokra - ennek emlékére tartja pünkösd ünnepét az egyház. Húsvéthoz kapcsolódva pünkösd is mozgóünnep, elnevezése a görög pentekosztész, azaz "ötvenedik" szóból származik, ez az ünnep ugyanis a húsvét utáni ötvenedik napon van.

A Szentlélek kiáradása új tartalommal töltötte meg pünkösd napját a keresztények számára: „Amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre.” (ApCsel 2,1-3) Ezután különféle nyelveken kezdtek el beszélni, ahogy a Lélek adta nekik, hogy szóljanak. A Jeruzsálemben tartózkodók meglepve tapasztalták, hogy amit az apostolok mondanak, ki-ki a maga nyelvén megérti.

Pünkösd vasárnapján, illetve az ünnephez közeli hetekben tartják a bérmálkozásokat, amely a katolikus egyházban a kereszténységben „nagykorúvá válást” jelenti.

A Szatmári Egyházmegyében június 9-én, pünkösd vasárnapján a szatmárnémeti-, a nagykárolyi- és az atyai Szentlélek templomok közössége ünnepel búcsút. Nagykárolyban vasárnap fél tizenkettőtől várják a híveket a búcsúmisére, melyen Szilágyi János nagykárolyi esperes mond szentbeszédet. Atyában délután kettőtől lesz a búcsú Griz László, a nagybányai Szentháromság egyházközösség segédlelkésze prédikációjával. A szatmárnémeti Szentlélek templom közössége este hat órára gyűl össze búcsúra, amelyen Egeli Ferenc kökényesdi plébános lesz az ünnepi szónok - ő tartja a búcsút megelőző triduumot is.